Magyarország megyéi térképen
|  |
Magyarország megyéi - rövid bemutatás
Bács-Kiskun
Bács-Kiskun megye a legnagyobb területű megyéje hazánknak, Magyarország területének több mint 8%-a. A DunaTisza közén fekszik. Északon Pest megye, nyugaton Baranya megye, Tolna megye és Fejér megye, keleten Jász-Nagykun-Szolnok megye és Csongrád megye, délen Szerbia és Horvátország veszi körül. Megyeszékhelye Kecskemét város.Bács-Kiskun Magyarország 4. legnagyobb lakosságú megyéje, ellenben a legritkábban lakott megyéje is. A megye legfőbb jellemzője, hogy alföldi jellegű településszerkezete van. Jellegzetessége a számosságát tekintve kevés, nagy lélekszámú és területen elhelyezkedő községek és a tanyák. Ezek a települések egyenletesen oszlanak el a megyében. Bács-Kiskun megyének 71 falva és 22 városa van.
Folyók: Tisza, Duna. Tavak: Szelidi-tó és a Vadkerti-tó.
Baranya
Baranya Magyarország legdélebbi fekvésű megyéje. A déli területén fekszik. Északról Tolna megye, északnyugatról Somogy, délről az országhatár és a Dráva, keletről Bács-Kiskun és a Duna veszi körül. Megyeszékhelye Pécs városa.Baranya megye településszerkezete leginkább BAZ megyéhez áll közel, jellemzőek rá a szélsőségek. Megyeszékhelye Magyarország 5 legnagyobb városához tartozik, de a megye településeinek több mint kétharmada 500 lakos alatti apró- és törpefalu. Baranya népességének 50%-a a megyeszékhelyen vagy annak közvetlen aglomerációjában lakik. A népesség ötöde 1000 főnél kevesebb lélekszámú településeken lakik.
Folyók: Duna, Dráva. Tavak: Orfűi-tó.
Békés
Békés Magyarország délkeleti részén található. Nyugatról Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megyék, délről és keletről a román határ, északról Hajdú-Bihar határolja. Megyeszékhelye Békéscsaba város.A megye településszerkezete - Bács-Kiskun megyéhez hasonlóan - alföldi jellegű, jellemző a számosságát tekintve kevés, nagy lélekszámú és nagy területen fekvő község, és a tanyák. A népesség több mint kétharmada él városokban, egyhatoda a megyeszékhelyen. Békés megye legnagyobb városai : Békéscsaba, Orosháza és Gyula míg a legkisebb város Medgyesegyháza. A megye lakosságának több mint fele él 10 ezer főnél nagyobb város valamelyikében.
Folyók: Körösök (Fehér,- Fekete,- Kettős,- Sebes-és Hármas-Körös), Berettyó, Száraz-ér, Hortobágy-Berettyó. Tavak: Biharugrai halastavak, Kákafoki-holtág, Békéscsabai Téglagyári tavak
Borsod-Abaúj-Zemplén
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország északkeleti vidékén fekszik. Határolják: nyugatról Heves és Nógrád, délről és keletről a Tisza, északról Szlovákia. Székhelye Miskolc város.A megye Magyarország legtöbb településsel rendelkező hazánk megyéi közül A településszerkezetre kettősség jellemző, egyrészt Miskolc és az agglomeráció túlsúlya, másrészt az aprófalvak sokasága . A megyeszékhely agglomerációja Magyarország második legnagyobb népesség csoportosulása. A lakosság több mint 50%-a városokban él, a megye lakosságának 25%-a Miskolcon.
Folyók: Sajó, Hernád, Bódva, Bodrog, Hejő, Takta, Rakaca, Jósva (patak). Tavak: Lázbérci-víztározó, Rakaca-víztározó.
Csongrád
Csongrád megye Magyarország délkeleti részén fekszik. Keletről Békés, délről Románia és Szerbia, nyugatról Bács-Kiskun, Északról Jász-Nagykun-Szolnok veszi körül. A Tisza folyó halad át rajta, megyeszékhelye Szeged város.Csongrád más megyékhez képest kevés településsel rendelkezik, megyei jogú városa ellenben kettő is. A népesség háromnegyede a városokban lakik, leginkább Szegeden és Hódmezővásárhelyen.
Folyók: Tisza, Maros, Körös. Tavak: számos halastó, holtág
Fejér
Fejér megyét a Dunántúlon találjuk meg. A megyét Pest, Bács-Kiskun, Tolna, Somogy, Veszprém és Komárom-Esztergom megyék fogják közre. Megyeszékhelye Székesfehérvár város.
Folyók: Duna, Gaja, Sárvíz, Sió, Váli-víz. Tavak: Velencei-tó
Győr-Moson-Sopron
Győr-Moson-Sopron az ország északnyugati részében fekszik. Északról a Duna és Szlovákia, keletről Komárom-Esztergom, nyugatról Ausztria, délről Veszprém, délnyugatról Vas veszi körül. Megyeszékhelye Győr város. A nyugati határvonal zegzugosan halad. Győr-Moson-Sopron területe Magyarország területének 4,5%-a. Fele akkora, mint Bács-Kiskun megye. A nyugati tájoltság mindig fontos szerepet játszott a megye kereskedelmének, mezőgazdaságának, iparának közlekedésének és kulturális életében. Manapság a turizmus alakulásában, különösen a határ menti forgalomra nézve van jelentősége.
Folyók: Duna, Rába, Rábca
Hajdú-Bihar
Hajdú-Bihar megye Magyarország negyedik legnagyobb megyéje. Az Észak-Alföld régióban fekszik. Megyeszékhelye Debrecen város.A megye településszerkezetére jellemző az átlagosnál kevesebb a településszám. Csupán 82 település található a megyében amelyek: Debrecen, megyeszékhely, megyei jogú város, 20 város, 10 nagyközség, 51 pedig község (2007-es adat). A megye 4 legnagyobb kiterjedésű és legnépesebb városa Debrecen, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló. A települések átlagos lakossága 7000 fő, ami a vidéki átlag több mint kétszerese. Ez köszönhető egyrészt Debrecennek a 200 ezer feletti népességével, valamint a megye északi felén található nagyobb településeknek.
Folyók: Tisza,Berettyó, Sebes-Körös, Keleti-főcsatorna, nyugati-főcsatorna
Heves
Heves megye Magyarország északkeleti területén, az Észak-az ország-i régióban fekszik, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megye veszi körül. Megyeszékhelye Eger város.
Folyók: Tisza, a Zagyva, a Tarna, a Laskó- és az Eger-patak. Tavak: Tisza-tó, Markazi-víztározó.
Jász-Nagykun-Szolnok
Magyarország kelet-középső részén fekszik, a Tisza osztja ketté. Északról Heves és egy rövid szakaszon Borsod-Abaúj-Zemplén megye , nyugatról Pest megye , délről Csongrád, délnyugatról Bács-Kiskun, keletről Hajdú-Bihar és Békés veszi körül. Megyeszékhelye: Szolnok város.
Folyók: Tisza, Hármas-Körös, Zagyva, Tápió, Hortobágy-Berettyó. Tavak: Tisza-tó.
Komárom-Esztergom
Komárom-Esztergom az ország északnyugati részén fekszik. Északról a Duna és Szlovákia, keletről Pest, délről Fejér és Veszprém, nyugatról Győr-Moson-Sopron határolják. Megyeszékhelye Tatabánya város. Magyarország legkisebb területen lévő ellenben a második legsűrűbben lakott Magyarország megyéi rangsorában. A megyének tizenegy városa van.
Folyók: Duna, Galla-patak, Kenyérmezői-patak, Lábatlani-patak, Rábl-patak, Szentléleki-patak, Únyi-patak. Tavak: Öreg-tó, Palatinus-tó.
Nógrád
Nógrád Magyarország északi területén fekszik. Keletről Borsod-Abaúj-Zemplén, délkeletről Heves, délnyugatról Pest megye, északról Szlovákia határolják. Megyeszékhelye : Salgótarján város. A megye területe az ország területének mindössze 2,7%-a, ezzel Nógrád megye a 2. legkisebb területű hazánk megyéinek sorában.Nógrád az ország legkisebb lélekszámú megyéje. A megyére jellemzőek az aprófalvak, sok település lakossága 1000 főt sem éri el. A települések egyenletesen oszlanak el a megye területén. A megyének hat városa és több mint száz falva van. Hazánk megyéi közül ez az egyetlen megye, aminek nincs színháza.
Folyók: Ipoly, Galga, Zagyva. Tavak: Derék-pataki tározó, Érsekvadkert, Nőtincsi-tó, Diósjenői-tó, Bánki-tó, Kétbodonyi-tó, Berkenyei-tó, Pusztaszántói-tó, Tereskei-tó.
Pest
Pest megye az ország középső tájékán fekszik. Északról Szlovákia és Nógrád, nyugatról Fejér és Komárom-Esztergom, délről Bács-Kiskun, keletről Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyék határolják. Megyeszékhelye a főváros,Budapest. Budapest független területi egység, nem tartozik Pest megyéhez.Pest megye Magyarország legtöbb várossal rendelkező Magyarország megyéiből, 48 város található itt.
Folyók: Duna, Ipoly, Galga, Tápió. Tavak: Délegyházi-tórendszer
Somogy
Somogy hazánk dunántúli részén fekszik. Megyeszékhelye Kaposvár város, második legnagyobb városa pedig a Balaton fővárosáként emlegetett Siófok.
Folyók: Dráva. Tavak: Balaton.
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország legkeletibb fekvésű Magyarország megyéi sorában. Északkeletről Ukrajna, északról Borsod-Abaúj-Zemplén és Szlovákia, délkeletről Románia, délnyugatról Hajdú-Bihar veszi körül. Megyeszékhelye: Nyíregyháza városa.
Folyók: Tisza. Tavak: Nagy-Vadas-tó, Királyteleki-tó, Bujtos-tó, Sóstó.
Tolna
Tolna a Dunántúl délkeleti vidékén fekszik. Északról Fejér megye, nyugatról Somogy megye , délről Baranya megye, keletről a Duna veszi körül. Megyeszékhelye: Szekszárd város.Tolna megyeszékhelye, Szekszárd az ország legkisebb megyeszékhelye, a megye lakosságának csupán mintegy a 1/7 él itt. Nagyvárosok nincsenek, a megyének csupán 11 városa van, ahol a népességnek valamivel több mint 50%-a lakik.
Folyók: Duna, a Kapos és a Sió.
Vas
Vas megye Magyarország nyugati tájékán fekszik. Északról Győr-Moson-Sopron, nyugatról Ausztria, délről Zala, délnyugatról Szlovénia, keleten Veszprém megye veszi körül. Székhelye Szombathely város.Vas megye településszerkezete aprófalvas jellegű, települései több mint felének 500-nál is kevesebb lakossága van. A népesség 56%-a városokban él, a teljes népesség 20%-a a megyeszékhelyen, Szombathelyen.
Folyók: Rába, Gyöngyös, Pinka, Répce, Marcal, Kerka, Sorok, Perint. Tavak: Szajki-tó, Vadása-tó, Bajánsenyei-tó, Máriaújfalui-tó, Döröskei-tó, Gersekaráti-tó,BükBőGór-víztározó, KőszegLukácsháza-víztározó.
Veszprém
Veszprém az ország Közép-Dunántúli részén helyezkedik el. Északról Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom, nyugatról Vas és Zala megyék , délről a Balaton és Somogy, keletről Fejér határolják. Az ország közepes nagyságú megyéihez sorolható. Területe 3 nagy részre: a Kisalföld déli részére, a Balaton-felvidékre és a Bakony hegységre bontható. Megyeszékhelye Veszprém város. Veszprém hozzávetőlegesen 4,5%-a az ország területének.
Folyók: Cuha, Gaja, Gerence, Marcal, Rába, Séd, Torna, Bittva (patak), Hajagos, Eger-víz (patak), Lovasi-Séd. Tavak: Balaton.
Zala
Zala megye a Dunántúl délnyugati részén helyezkedik el. Megyeszékhelye Zalaegerszeg város. Zala területe két nagy tájegységre, a Zalai-dombságra és a Keszthelyi-hegységre osztható. Zala megye Szlovéniával, Horvátországgal, Vas-, Veszprém- és Somogy megyékkel határos.
Folyók: Zala, Mura, Kerka, Lendva, Szévíz, Sárvíz, Felső-Válicka, Alsó-Válicka, Cserta. Tavak: laton, Kis-Balaton, Miklósfai-halastavak, Csónakázó-tó (Nagykanizsa), Gébárti-tó (Zalaegerszeg), Horgásztavak (Zalaszentgrót), Pölöskei horgásztavak, Zalacsányi-tó, Zalaszentgyörgyi-tó, Csömödéri-horgásztavak.
Magyarország megyéi számokban
| Évek | ||||||||||
| Bács-Kiskun | ||||||||||
| Baranya | ||||||||||
| Békés | ||||||||||
| Borsod-Abaúj-Zemplén | ||||||||||
| Budapest | ||||||||||
| Csongrád | ||||||||||
| Fejér | ||||||||||
| Győr-Moson-Sopron | ||||||||||
| Hajdú-Bihar | ||||||||||
| Heves | ||||||||||
| Jász-Nagykun-Szolnok | ||||||||||
| Komárom-Esztergom | ||||||||||
| Nógrád | ||||||||||
| Pest | ||||||||||
| Somogy | ||||||||||
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||||||||||
| Tolna | ||||||||||
| Vas | ||||||||||
| Veszprém | ||||||||||
| Zala | ||||||||||