Magyarország megyéi térképen

Magyarország megyéi lista

Magyarország megyéi - megyeszékhelyek

Bács-KiskunKecskemét
BaranyaPécs
BékésBékéscsaba
Borsod-Abaúj-ZemplénMiskolc
CsongrádSzeged
FejérSzékesfehérvár
Győr-Moson-SopronGyőr
Hajdú-BiharDebrecen
HevesEger
Jász-Nagykun-SzolnokSzolnok
Komárom-EsztergomTatabánya
NógrádSalgótarján
PestBudapest
SomogyKaposvár
Szabolcs-Szatmár-BeregNyíregyháza
TolnaSzekszárd
VasSzombathely
VeszprémVeszprém
ZalaZalaegerszeg


Magyarország megyéi - rövid bemutatás

Bács-Kiskun Bács-Kiskun


Bács-Kiskun megye a legnagyobb területű megyéje hazánknak, Magyarország területének több mint 8%-a. A Duna–Tisza közén fekszik. Északon Pest megye, nyugaton Baranya megye, Tolna megye és Fejér megye, keleten Jász-Nagykun-Szolnok megye és Csongrád megye, délen Szerbia és Horvátország veszi körül. Megyeszékhelye Kecskemét város.Bács-Kiskun Magyarország 4. legnagyobb lakosságú megyéje, ellenben a legritkábban lakott megyéje is. A megye legfőbb jellemzője, hogy alföldi jellegű településszerkezete van. Jellegzetessége a számosságát tekintve kevés, nagy lélekszámú és területen elhelyezkedő községek és a tanyák. Ezek a települések egyenletesen oszlanak el a megyében. Bács-Kiskun megyének 71 falva és 22 városa van.

Folyók: Tisza, Duna. Tavak: Szelidi-tó és a Vadkerti-tó.

Magyarország megyéi: Baranya Baranya


Baranya Magyarország legdélebbi fekvésű megyéje. A déli területén fekszik. Északról Tolna megye, északnyugatról Somogy, délről az országhatár és a Dráva, keletről Bács-Kiskun és a Duna veszi körül. Megyeszékhelye Pécs városa.Baranya megye településszerkezete leginkább BAZ megyéhez áll közel, jellemzőek rá a szélsőségek. Megyeszékhelye Magyarország 5 legnagyobb városához tartozik, de a megye településeinek több mint kétharmada 500 lakos alatti apró- és törpefalu. Baranya népességének 50%-a a megyeszékhelyen vagy annak közvetlen aglomerációjában lakik. A népesség ötöde 1000 főnél kevesebb lélekszámú településeken lakik.

Folyók: Duna, Dráva. Tavak: Orfűi-tó.

Békés Békés


Békés Magyarország délkeleti részén található. Nyugatról Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megyék, délről és keletről a román határ, északról Hajdú-Bihar határolja. Megyeszékhelye Békéscsaba város.A megye településszerkezete - Bács-Kiskun megyéhez hasonlóan - alföldi jellegű, jellemző a számosságát tekintve kevés, nagy lélekszámú és nagy területen fekvő község, és a tanyák. A népesség több mint kétharmada él városokban, egyhatoda a megyeszékhelyen. Békés megye legnagyobb városai : Békéscsaba, Orosháza és Gyula míg a legkisebb város Medgyesegyháza. A megye lakosságának több mint fele él 10 ezer főnél nagyobb város valamelyikében.

Folyók: Körösök (Fehér,- Fekete,- Kettős,- Sebes-és Hármas-Körös), Berettyó, Száraz-ér, Hortobágy-Berettyó. Tavak: Biharugrai halastavak, Kákafoki-holtág, Békéscsabai Téglagyári tavak

Magyarország megyéi: Borsod-Abaúj-Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén


Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország északkeleti vidékén fekszik. Határolják: nyugatról Heves és Nógrád, délről és keletről a Tisza, északról Szlovákia. Székhelye Miskolc város.A megye Magyarország legtöbb településsel rendelkező hazánk megyéi közül A településszerkezetre kettősség jellemző, egyrészt Miskolc és az agglomeráció túlsúlya, másrészt az aprófalvak sokasága . A megyeszékhely agglomerációja Magyarország második legnagyobb népesség csoportosulása. A lakosság több mint 50%-a városokban él, a megye lakosságának 25%-a Miskolcon.

Folyók: Sajó, Hernád, Bódva, Bodrog, Hejő, Takta, Rakaca, Jósva (patak). Tavak: Lázbérci-víztározó, Rakaca-víztározó.

Csongrád Csongrád


Csongrád megye Magyarország délkeleti részén fekszik. Keletről Békés, délről Románia és Szerbia, nyugatról Bács-Kiskun, Északról Jász-Nagykun-Szolnok veszi körül. A Tisza folyó halad át rajta, megyeszékhelye Szeged város.Csongrád más megyékhez képest kevés településsel rendelkezik, megyei jogú városa ellenben kettő is. A népesség háromnegyede a városokban lakik, leginkább Szegeden és Hódmezővásárhelyen.

Folyók: Tisza, Maros, Körös. Tavak: számos halastó, holtág

Magyarország megyéi: Fejér Fejér


Fejér megyét a Dunántúlon találjuk meg. A megyét Pest, Bács-Kiskun, Tolna, Somogy, Veszprém és Komárom-Esztergom megyék fogják közre. Megyeszékhelye Székesfehérvár város.

Folyók: Duna, Gaja, Sárvíz, Sió, Váli-víz. Tavak: Velencei-tó

Győr-Moson-Sopron Győr-Moson-Sopron


Győr-Moson-Sopron az ország északnyugati részében fekszik. Északról a Duna és Szlovákia, keletről Komárom-Esztergom, nyugatról Ausztria, délről Veszprém, délnyugatról Vas veszi körül. Megyeszékhelye Győr város. A nyugati határvonal zegzugosan halad. Győr-Moson-Sopron területe Magyarország területének 4,5%-a. Fele akkora, mint Bács-Kiskun megye. A nyugati tájoltság mindig fontos szerepet játszott a megye kereskedelmének, mezőgazdaságának, iparának közlekedésének és kulturális életében. Manapság a turizmus alakulásában, különösen a határ menti forgalomra nézve van jelentősége.

Folyók: Duna, Rába, Rábca

Magyarország megyéi: Hajdú-Bihar Hajdú-Bihar


Hajdú-Bihar megye Magyarország negyedik legnagyobb megyéje. Az Észak-Alföld régióban fekszik. Megyeszékhelye Debrecen város.A megye településszerkezetére jellemző az átlagosnál kevesebb a településszám. Csupán 82 település található a megyében amelyek: Debrecen, megyeszékhely, megyei jogú város, 20 város, 10 nagyközség, 51 pedig község (2007-es adat). A megye 4 legnagyobb kiterjedésű és legnépesebb városa Debrecen, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló. A települések átlagos lakossága 7000 fő, ami a vidéki átlag több mint kétszerese. Ez köszönhető egyrészt Debrecennek a 200 ezer feletti népességével, valamint a megye északi felén található nagyobb településeknek.

Folyók: Tisza,Berettyó, Sebes-Körös, Keleti-főcsatorna, nyugati-főcsatorna

Heves Heves


Heves megye Magyarország északkeleti területén, az Észak-az ország-i régióban fekszik, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megye veszi körül. Megyeszékhelye Eger város.

Folyók: Tisza, a Zagyva, a Tarna, a Laskó- és az Eger-patak. Tavak: Tisza-tó, Markazi-víztározó.

Magyarország megyéi: Jász-Nagykun-Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok


Magyarország kelet-középső részén fekszik, a Tisza osztja ketté. Északról Heves és egy rövid szakaszon Borsod-Abaúj-Zemplén megye , nyugatról Pest megye , délről Csongrád, délnyugatról Bács-Kiskun, keletről Hajdú-Bihar és Békés veszi körül. Megyeszékhelye: Szolnok város.

Folyók: Tisza, Hármas-Körös, Zagyva, Tápió, Hortobágy-Berettyó. Tavak: Tisza-tó.

Komárom-Esztergom Komárom-Esztergom


Komárom-Esztergom az ország északnyugati részén fekszik. Északról a Duna és Szlovákia, keletről Pest, délről Fejér és Veszprém, nyugatról Győr-Moson-Sopron határolják. Megyeszékhelye Tatabánya város. Magyarország legkisebb területen lévő ellenben a második legsűrűbben lakott Magyarország megyéi rangsorában. A megyének tizenegy városa van.

Folyók: Duna, Galla-patak, Kenyérmezői-patak, Lábatlani-patak, Rábl-patak, Szentléleki-patak, Únyi-patak. Tavak: Öreg-tó, Palatinus-tó.

Magyarország megyéi: Nógrád Nógrád


Nógrád  Magyarország északi területén fekszik. Keletről Borsod-Abaúj-Zemplén, délkeletről Heves, délnyugatról Pest megye, északról Szlovákia határolják. Megyeszékhelye : Salgótarján város. A megye területe az ország területének mindössze 2,7%-a, ezzel Nógrád megye a 2. legkisebb területű hazánk megyéinek sorában.Nógrád az ország legkisebb lélekszámú megyéje. A megyére jellemzőek az aprófalvak, sok település lakossága 1000 főt sem éri el. A települések egyenletesen oszlanak el a megye területén. A megyének hat városa és több mint száz falva van. Hazánk megyéi közül ez az egyetlen megye, aminek nincs színháza.

Folyók: Ipoly, Galga, Zagyva. Tavak: Derék-pataki tározó, Érsekvadkert, Nőtincsi-tó, Diósjenői-tó, Bánki-tó, Kétbodonyi-tó, Berkenyei-tó, Pusztaszántói-tó, Tereskei-tó.

Pest Pest


Pest megye az ország középső tájékán fekszik. Északról Szlovákia és Nógrád, nyugatról Fejér és Komárom-Esztergom, délről Bács-Kiskun, keletről Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyék határolják. Megyeszékhelye a főváros,Budapest. Budapest független területi egység, nem tartozik Pest megyéhez.Pest megye Magyarország legtöbb várossal rendelkező Magyarország megyéiből, 48 város található itt.

Folyók: Duna, Ipoly, Galga, Tápió. Tavak: Délegyházi-tórendszer

Magyarország megyéi: Somogy Somogy


Somogy hazánk dunántúli részén fekszik. Megyeszékhelye Kaposvár város, második legnagyobb városa pedig a Balaton fővárosáként emlegetett Siófok.

Folyók: Dráva. Tavak: Balaton.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs-Szatmár-Bereg


Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország legkeletibb fekvésű Magyarország megyéi sorában. Északkeletről Ukrajna, északról Borsod-Abaúj-Zemplén és Szlovákia, délkeletről Románia, délnyugatról Hajdú-Bihar veszi körül. Megyeszékhelye: Nyíregyháza városa.

Folyók: Tisza. Tavak: Nagy-Vadas-tó, Királyteleki-tó, Bujtos-tó, Sóstó.

Magyarország megyéi: Tolna Tolna


Tolna a Dunántúl délkeleti vidékén fekszik. Északról Fejér megye, nyugatról Somogy megye , délről Baranya megye, keletről a Duna veszi körül. Megyeszékhelye: Szekszárd város.Tolna megyeszékhelye, Szekszárd az ország legkisebb megyeszékhelye, a megye lakosságának csupán mintegy a 1/7 él itt. Nagyvárosok nincsenek, a megyének csupán 11 városa van, ahol a népességnek valamivel több mint 50%-a lakik.

Folyók: Duna, a Kapos és a Sió.

Vas Vas


Vas megye Magyarország nyugati tájékán fekszik. Északról Győr-Moson-Sopron, nyugatról Ausztria, délről Zala, délnyugatról Szlovénia, keleten Veszprém megye veszi körül. Székhelye Szombathely város.Vas megye településszerkezete aprófalvas jellegű, települései több mint felének 500-nál is kevesebb lakossága van. A népesség 56%-a városokban él, a teljes népesség 20%-a a megyeszékhelyen, Szombathelyen.

Folyók: Rába, Gyöngyös, Pinka, Répce, Marcal, Kerka, Sorok, Perint. Tavak: Szajki-tó, Vadása-tó, Bajánsenyei-tó, Máriaújfalui-tó, Döröskei-tó, Gersekaráti-tó,Bük–Bő–Gór-víztározó, Kőszeg–Lukácsháza-víztározó.

Magyarország megyéi: Veszprém Veszprém


Veszprém az ország Közép-Dunántúli részén helyezkedik el. Északról Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom, nyugatról  Vas és Zala megyék , délről a Balaton és Somogy, keletről Fejér határolják. Az ország közepes nagyságú megyéihez sorolható. Területe 3 nagy részre: a Kisalföld déli részére, a Balaton-felvidékre és a Bakony hegységre bontható. Megyeszékhelye Veszprém város. Veszprém hozzávetőlegesen 4,5%-a az ország területének.

Folyók: Cuha, Gaja, Gerence, Marcal, Rába, Séd, Torna, Bittva (patak), Hajagos, Eger-víz (patak), Lovasi-Séd. Tavak: Balaton.

Zala Zala


Zala megye a Dunántúl délnyugati részén helyezkedik el. Megyeszékhelye Zalaegerszeg város. Zala területe két nagy tájegységre, a Zalai-dombságra és a Keszthelyi-hegységre osztható. Zala megye Szlovéniával, Horvátországgal, Vas-, Veszprém- és Somogy megyékkel határos.

Folyók: Zala, Mura, Kerka, Lendva, Szévíz, Sárvíz, Felső-Válicka, Alsó-Válicka, Cserta. Tavak: laton, Kis-Balaton, Miklósfai-halastavak, Csónakázó-tó (Nagykanizsa), Gébárti-tó (Zalaegerszeg), Horgásztavak (Zalaszentgrót), Pölöskei horgásztavak, Zalacsányi-tó, Zalaszentgyörgyi-tó, Csömödéri-horgásztavak.

Magyarország megyéi számokban


Évek
1970
1980
1990
2001
2011
Állandó népesseg
Lakó népesseg
Állandó népesseg
Lakó népesseg
Állandó népesseg
Lakó népesseg
Állandó népesseg
Lakó népesseg
Állandó népesseg
Lakó népesseg
Bács-Kiskun
580 697
570 064
571 386
571 448
551 886
546 898
541 430
546 517
521 794
520 331
Baranya
418 414
421 765
429 482
432 617
417 477
417 400
399 989
407 448
379 712
386 441
Békés
450 758
438 971
445 610
436 910
419 500
411 887
399 302
397 791
367 722
359 948
Borsod-Abaúj-Zemplén
780 406
776 750
820 074
809 468
782 579
761 963
750 822
744 404
698 048
686 266
Budapest
1 909 815
2 001 083
1 999 064
2 059 226
1 934 831
2 016 681
1 712 677
1 777 921
1 589 231
1 729 040
Csongrád
436 808
445 220
450 829
456 300
434 143
438 842
418 574
433 344
403 888
417 456
Fejér
385 140
391 272
419 149
420 317
420 508
418 852
426 541
434 317
418 622
425 847
Győr-Moson-Sopron
414 980
414 457
439 502
437 857
435 757
432 126
432 717
438 773
433 403
447 985
Hajdú-Bihar
536 099
524 952
559 323
551 448
551 890
548 728
544 582
552 998
539 841
546 721
Heves
344 498
340 146
353 766
350 360
339 376
334 408
325 132
325 727
310 192
308 882
Jász-Nagykun-Szolnok
452 976
437 879
452 573
445 624
437 634
425 583
417 008
415 917
394 465
386 594
Komárom-Esztergom
300 027
304 461
323 531
322 893
317 617
316 984
314 358
316 590
301 953
304 568
Nógrád
241 803
234 430
245 574
240 251
233 130
227 137
221 642
220 261
206 159
202 427
Pest
862 291
878 644
950 804
973 830
940 133
949 842
1 067 581
1 083 877
1 185 256
1 217 476
Somogy
361 513
357 009
361 914
360 270
346 503
344 708
331 976
335 237
321 620
316 137
Szabolcs-Szatmár-Bereg
603 330
565 557
621 047
593 829
592 933
572 301
586 158
582 256
572 734
559 272
Tolna
265 259
258 760
266 694
266 273
258 610
253 675
253 038
249 683
233 894
230 361
Vas
282 019
277 619
288 869
285 498
277 722
275 944
268 307
268 123
256 394
256 629
Veszprém
353 500
357 830
380 041
377 746
377 750
374 466
367 930
369 727
354 564
353 068
Zala
312 425
304 127
321 831
317 298
311 980
306 398
298 374
297 404
284 285
282 179